13.fejezet

13.fejezet

Diana szemszög

Két nap telt el azóta a buli óta. Simon hívott minket,hogy megkérdezze hogy vagyunk. Meg hogy sikerült e berendezkedni. Mi persze semmit nem meséltünk a buliról...csak annyit hogy jól el szórakozunk együtt. Simon-nak még sem mondhatjuk el...hogy végül is az első percben kiakartam nyírni Niall-t. Jah...igen! Niall! Azóta nem beszéltem vele,kerülöm őt. Nincs kedvem veszekedni. Ő ha rám néz....nem is tudom...elfog valami furcsa érzés...nem tudom mi az....de nem is akarom tudni. 
-Diana ..mi gondolkodsz ennyire?-kérdezte tőlem Liam.
- Liam....hm....Niall-en..-és igen...ezt nem tudom miért mondtam el neki.
- Tetszik neked?-kérdezte felvont szemöldökkel, mosollyal az arcán.
- MI?? Niall?? NEM...hogy feltételezhetsz ilyet?-kérdeztem pár oktávval hangosabban,majd felpattantam a székemről és a konyhaajtó felé vettem az utat. De Niall pont jött befelé,és megállt elöttem.
- Ki engednél?-kérdeztem tőle nem túl kedvesen. Nem tehetek róla..ilyen vagyok ha a közelemben van.
- Miért vagy ilyen flegma?-kérdezte tőlem.. és közelebb jött. 
- Nem vagyok flegma ,csak szimplán nincs kedvem hozzád-, mosolyogtam rá bájosan....- szóval félre álnál?-kérdeztem és kék szemeibe néztem. Gyönyörű szemei vannak...ezt eddig észre sem vettem. hírtelen elkaptam onnan a tekintetem...nem szabad elgyengülnöm Niall miatt.
- Persze..-mondta Niall halkan, mad félreállt az útból. 
- kösz..-modtam én is halkan majd elmentem mellette. 

Harry szemszög..

Hát itt a házban nem valami nagy az élet. Igaz az elmúlt két nappban nem is nagyon voltam otthon. Caroline írt hogy találkozzunk...és el is mentem a találkozóra. Caroline megint megfogott. Mondhatni a rabja lettem. Valami mindíg megfog benne és a korkülömbség ellenére valami mindíg maradásra kényszerít. Most is tőle jöttem vissza....
Mindenki a nappaliban volt...kivéve Diana. De ezt már megszoktuk. Diana a buli óta nem jön le...Niall miatt. MInd ketten fülig szerelmesek a másikba....vonzák egymást...csak nem vallják be maguknak. Főleg Diana. Hírtelen ötlettől vezérelve felmentem Diana-hoz.
-kopp..kopp-mondtam hangosan és benyitottam a szobájába.
- szia harry.-mosolgott rám kedvesen. Igazából ez a lány kedves...csak Niall-el nem.- Merre jártál?
- Caroline-nál voltam.-válaszoltam. Ő gondolkodva nézett rám.
- Caroline....öhm..Caroline Flack??-kérdezte. Én csak bólintottam.
- Honnan tudod?-ültem le az ágyára. 
- Kicsit utánnatok néztem-nevetett saját magán.- Tudom hogy te Caroline-al kavartál sok ideig. De nem túl idős hozzád?-tette fel asokat elhangzott kérdés. De nem zavart.
- de...idős hozzám-mosolyogtam.-de nem zavar. Engem nem. Azt mondja hogy őt sem...bár múltkor ezért dobott. Mert nem bírta a pletykákat. De most újra felkeresett hogy hiányzom neki.
- és te már futs is hozzá?-vonta fel a szemöldökét.
- valami mindíg megfog benne Diana...hat rám valahogy. De lehet csak azért mert jó vele az ágyban??-kérdeztem viccesebben,poénból ami hatásos is volt. Diana elnevette magát.
-miért nem jösz le hozzánk Diana?-kérdeztem tőle. Lefagyott a mosoly az arcáról.
- Mert nincs kedvem..-vont vállat.
- Ne hazudj Diana. A vak is látja hogy van közted és Niall között valami...valami olyan amit te gyűlöletnek állítasz be. Négy napja ismered....miért nem adsz neki eséjt arra hogy megmutassa ő nem kőbunkó beképzelt majom?-kérdeztem tőle.
- Bevitt az ágyába...ezzel elrúgta a pöttyöst Harry.-mondta mérgesen. 
- Engem nem tudsz átverni Diana...és közülünk senkit. Megtévesztheted Niall-t azzal hogy utálod...de átverni senkit nem tudsz. De oké...akkor legalább a legjobb barátnőidhez gyere le.-mondtam neki és felálltam az ágyról. Diana megforgatta a szemeit majd mellém szegődött és együtt mentünk le a nappaliba.

Niall szemszög 

Ahogy Harry jött le Diana követte. Hát ezzel meg mi történt? Képes volt lejönni. Vajon mit mondhatott neki Harry?
Elfogott egy érzés, hogy beszélnem kell vele. Bár ezt hülyeségnek tartottam, mert tudtam, hogy négy napja kerül akkor biztos nem azért jött le, mert beszélni akarna velem.
- Jó látni. – mondta Liam.
- Titeket is. Kivétel nélkül.
Na itt nagyon meglepődtem. Kivétel nélkül? Hát ez már is biztatást adott a tervemhez. 
- Diana beszélhetnénk? –kérdeztem.
Először azt láttam, rajta hogy „ez komoly? ”, de IGENT mondott. Hogy mi? Képes beszélni velem? VELEM??? Kerestünk egy csendes helyett. Majd elkezdtem a mondandóm. Vagyis csak akartam.
- Szóval Diana….- mondtam de közbe vágott.
- Sejtem mit akarsz mondani. Igen kerültelek az elmúlt pár napban. Át kellett gondolnom ezt az egészet. 
- És ? 
- Köztünk nem lehet semmi. Főleg most, hogy…
- Mi ???
- Jack!!!
- Ki az a Jack ? – néztem rá értetlenül. De gondoltam a barátja lehet akkor. Szuper. Hát akkor ennek lőttek.
- Az exem. De ez most nem fontos. A lényeg, hogy gondolkodtam és szó se lehet róla, hogy mi ketten… tudod. Gondolj vissza az első napon képesek lettünk, volna megölni egymást.
De igazából nem tudom miért is magyarázkodom neked…..Szóval ennyi. 
Tért vissza a régi Diana, amit csodáltam is ,hogy idáig egy rossz szót nem szólt.
- Akkor ennyi. 
Azzal fogta magát és elindult kifelé. 
Próbáltam át gondolni az egészet. Szóval van barátja Jack . Úr isten hiszen azt mondta az exe. Tértem közbe magamhoz. Kirohantam utána és megfogtam a csuklóját. 
- De hát Jack az exed azt mondtad, ugye? Ő, az, aki a limuzinba sms-t írt neked?
- Igeeen ! És?
- Akkor mi köze ehhez? 
- Ez egy hosszú sztori….. 
- Azért nem gondolnád még egyszer át? 
- Nem….-Kezdtem azt hinni ,hogy ezzel ennyi. – Talán. 
- Rendben, és köszönöm ,hogy meghallgattál.
- Nincs mit.
Majd együtt beléptünk a konyhába és kezdtünk mással beszélgetni.

Diana szemszöge

Niall egyből letámadott. Szóval ő is hasonló képen érez, mint én. Niall most ezzel nagyon meglepett. Ami azt illeti én is magamat. Beszélgetésünk alatt csak a szemeit néztem. Egyszerűen GYÖNYÖRÜEK, ezért is nem tudtam neki olyat mondani, amivel meg bántom. Komolyan azt mondtam neki, hogy TALÁN! Átgondolom? Hisz nagyon is jól tudom közben a választ. De ha igent mondok a lányok mit szóltak, volna? 
Diana te az egy majommal jársz? Te, aki képes lettél volna akár halálra ítélni Niallt? Vagy hasonlót. Na jó ilyet még álmomba se mondtak volna, mert megértenek. De akkor is…..

Bella szemszöge

Teljesen belehabarodtam Liambe. Négy nap alatt képes voltam beleszeretni.
Biztos vagyok Diana kitérne a hitéből, ha bár mi is lenne köztünk. Már négy napja próbálok a közelébe lenni. Mindig az a mondat jut eszembe,amit a bulin mondott.
Mindig eljátszok a gondolattal . Bárcsak azt mondta volna . 
- Bella én nem akarok veletek rosszba lenni , nekem te nagyon szimpatikus vagy és lehet lehetne még belőlünk valami.
Bár nem rég szakított a barátnőjével, ahogy láttam a reggeli újságok is, lehozták. Most már biztos vagyok, hogy totál bele habarodtam Liambe. Valakinek el kell mondanom, és ha az nem ő lesz, akkor valaki más. Erre a posztra Zsannát tartom a legalkalmasabbnak. 
Fogtam magam és oda szóltam Zsannának aki, eddig épp Dianával kommunikált.
- Zsanna egy pillanatra. Beszélhetnénk? 
Bólintott majd kimentünk a konyhából.

Zsanna szemszöge

Bella beszélni akart velem két szemközt. Ezt nem értettem de hallgattam mit mond.
- Igen? – kezdtem.
- Teljesen belehabarodtam Liambe. –mondta Bella 
- Mi? – kiáltottam de Bella befogta a számat.
- Jól hallottad. Most mit csináljak? 
Ez alatt az idő alatt csak Louisra gondoltam. Néha egy- egy emlék beugrott. 
- Hahhóóó! Figyelsz te rám? – kérdezte Bella.
- Bocsi. Ez a helyzet velem is…
- Te is szerelmes vagy Liambe? Ugye nem?
- De hogy is. De szerelmes vagyok. 
- Akkor kibe? 
Valamiért úgy gondoltam, hogy már így is túl sokat tud Bella. Goldolhatja, hogy akkor Louisba.
- Mindegy. –mondtam 
- Nem Zsanna nem mindegy. 
Louis a kiabálásra oda jött, és nagyon megijedt arcot vágott. Itt a Bella Zsanna beszélgetésnek vége szakadt. Jó pár percig nézhettem csak úgy Louist, mert megkérdezte, hogy:
- Minden rendben?
Csak bólogattam.
Ki gondolta volna, hogy egyszer úgy mond „megment” ….